EN
A mészhidrát megerősíti a bevonatokat, kristályszintű kötések kialakításával, amelyek javítják az anyagok egymáshoz való kapcsolódását. A teljes tömeg körülbelül 5-től akár 8 százalékában ez az anyag speciális kalcium-szilikát-hidrát kötéseket hoz létre a polimer láncok között. Tesztek szerint ez az adalékanyag kb. 40 százalékkal jobban ellenáll a karcolásnak, mint a hagyományos töltőanyagok. A mészhidrát lapos, lemezszerű alakja hajlamos az alkalmazott felülettel párhuzamosan rendeződni. Ez a rendeződés durva, a normál öregedési folyamatot felgyorsító körülmények között végzett tesztek szerint körülbelül 25 százalékkal csökkenti a nedvesség áthaladását.
Amikor a levegő szén-dioxida reagál a kalcium-hidroxiddal a karbonátosodási folyamat során, kalcium-karbonát keletkezik, amely egyfajta önjavító ásványi réteget hoz létre. A tesztek azt mutatják, hogy ez a kalcit szerkezet az ASTM C1012 szabvány szerint mérve kb. 92 százalékkal kevesebb szulfátiont enged át, mint a hagyományos szerves kötőanyagok. És itt jön a legérdekesebb: míg az akrilgyanták idővel lebomlanak a napfény hatására, a karbonátos bevonatok még mindig megőrzik eredeti hajlékonyságuk körülbelül 85%-át akkor is, ha 2000 órát töltöttek a QUV öregítő kamerákban. Ez sokkal tartósabbá teszi őket olyan kültéri alkalmazásoknál, ahol folyamatos napsugárzásnak vannak kitéve.
Terepfelmérések szerint kalcium-hidroxiddal dúsított bevonatok mérsékelt klímán 15–20 évvel tovább tartanak, mint a hagyományos összetételűek. A Phoenix Tesztszolgáltató Központban végzett 10 éves kísérlet során csupán 8% volt a krákolás mértéke a kontrollminták 34%-ával szemben. Az iparági élettartam-elemzések megerősítik, hogy ezek a bevonatok az évenkénti karbantartás gyakoriságát 60%-kal csökkentik.
Amikor a bevonatokban lévő kalcium-hidroxid (Ca(OH) 2) reagál a levegő CO 2-jával, karbonátosodáson megy keresztül, kalcium-karbonát (CaCO 3) képződik. Ez az átalakulás kitölti a mikroszkopikus pórusokat, és kohéziós ásványi mátrixot hoz létre. Az röntgendiffrakciós és termogravimetriás elemzések kimutatták, hogy a felgyorsult karbonátosodás akár 38%-kal is csökkentheti a bevonat porozitását, jelentősen növelve annak szerkezeti sűrűségét.
A karbonátosodás prizmás kalcitkristályokat hoz létre, amelyek öngyógyító pajzsként védenek a környezeti terhelésekkel szemben. Szabályozott páratartalom mellett ezek a bevonatok 90%-kal nagyobb ellenállást mutatnak a savas esővel szemben, mint a hagyományos akrilfestékek. A kristályos határréteg megakadályozza a szennyező anyagok behatolását, miközben megőrzi a gőzáteresztő képességet – ami elengedhetetlen a városi környezetekben az épületek tartósságához.
Európai katedrálisokon végzett 15 éves monitorozási projekt eredményei szerint a kalcium-hidroxiddal kezelt felületek 89%-os integritást őriztek meg, míg a szintetikus polimerek csak 54%-ot. A kezelés visszaállította a kövek eredeti ásványi összetételét, és ma már szabványos eljárás az UNESCO Világörökségi helyszínek megőrzésében, különösen hatékony szennyezett városi környezetekben.
A modern konzerválás kalcium-hidroxid nanorészecskéket (50–200 nm) használ, amelyeket kontrollált csapadékként állítanak elő, hogy ultrafinom rögzítőszereket hozzanak létre. Ezek a részecskék behatolnak a szubmikronos pórusokba (<0,5 µm), és optimális relatív páratartalom mellett 72 órán belül több mint 80%-os karbonátosítást érnek el. Egy 2023-as British Museum tanulmány szerint az ilyen szuszpenziók 40%-kal csökkentették a felület törékenységét, miközben az eredeti anyagokkal 92%-os pórustartalom-egyezést tartottak fenn.
A kalcium-hidroxid valóban jelentős különbséget jelent a műalkotások megőrzésében, gyakorlati tapasztalatok szerint kb. 3-5-ször hosszabb ideig tart, mint a hagyományos mészvakolatok. A kutatók 12 éven keresztül követték ezt, és eredményeiket a Journal of Cultural Heritage című folyóiratban publikálták. A vizsgálat során bizánci freskókat elemeztek, amelyeket speciális kalcium-hidroxid nanorészecskékkel kezeltek. Az eredmények lenyűgözőek voltak: körülbelül 87% az eredeti tapadás megtartása, a színek változása kevesebb, mint 5%, és teljesen új repedések sem jelennek meg még földrengésre hajlamos területeken sem. Ez a tulajdonság nagyon fontos a konzervátorok számára, mivel szükség esetén később eltávolítható, ami elengedhetetlen a jövőbeni helyreállítási munkák tervezésekor.
Amikor ásványi adalékokkal, például nano-szilikával keverik, a kalcium-hidroxid valóban javítja az anyag teljesítményjellemzőit. A Results in Engineering 2025-ben közzétett kutatása érdekes eredményt mutatott: a 1 és 3 súlyszázalék közötti nano-szilikátot, valamint kalcium-hidroxidot tartalmazó festékformulák körülbelül 30%-kal növelt keménységet mutattak anélkül, hogy az összetapadási tulajdonságok az 5 MPa küszöb alá esnének. A molekuláris szinten lejátszódó folyamat különösen lenyűgöző: a kombináció apró intermolekuláris kötéseken keresztül stabil felületi állapotot hoz létre, amely ellenáll a lepattogzásnak akkor is, ha kb. 50 °C-os hőmérsékletingadozásnak van kitéve. A tartósság pedig nem csupán elméleti – ezek a speciális keverékek megőrzik fényességüket is figyelemre méltóan jól, eredeti fényességük körülbelül 95%-át megtartva akár ezer teljes órás ultraibolya sugárzás után is, ami durván 40%-os túlélést jelent a hagyományos, ilyen adalékok nélküli festékekhez képest.
A kalcium-hidroxid kvarccal vagy kaolinnal történő keverése karbonátosodás során mikrokristályos hálózatot hoz létre, amelybe szilícium-részecskék épülnek be, csökkentve ezzel a vízáteresztést 60%-kal a szintetikus adalékokhoz képest. A hibrid formulák az alábbi előnyöket nyújtják:
Ezek az előnyök különösen értékesek a kültéri festékek esetében, ahol az ásványi keverékek az öt év alatt bekövetkező krétázódást 80%-kal csökkentik.
Bár a gyártók 65%-a fenntarthatósági okokból inkább természetes ásványi adalékokat használ, a kalcium-hidroxid formulák részecskeméret-konzisztencia terén nehézségekkel néznek szembe. A szintetikus anyagok szigorúbb szemcsenagyság-ellenőrzést biztosítanak (±2 µm vs. ±8 µm), de a VOC-szintet 30–50 ppm-rel növelik. A 2025-ös töltőanyag-integrációs tanulmány szerint:
| A tulajdonságok | Természetes adalékok | Szintetikus adalékok |
|---|---|---|
| Szénlábnyom | 0,8 kg CO 2/kg | 2,1 kg CO 2/kg |
| Áttetszőség konzisztencia | 85% | 95% |
| Kapcsolódó ellenállás | 4H | 5H |
Ezek az adatok magyarázzák, hogy miért ad meg jelenleg a tervezők 42%-a kalcium-hidroxid alapú ásványi keverékeket olyan örökségvédelmi projektekhez, amelyek kiegyensúlyozott ökológiai és teljesítménybeli követelményeket támasztanak.
A kalcium-hidroxid részecskék lemez szerkezete valójában javítja a festék folyását felvitelekor, létrehozva azt a kellemes nyírási vékonyodási hatást ecsetelés vagy hengerelés közben. Körülbelül 5–7 százalék kalcium-hidroxidot tartalmazó festékek akár egyharmaddal csökkenthetik az ecset ellenállását a tesztek szerint. Érdekes, hogy ez az anyag hogyan képez tixotróp géleket nagy fajlagos felületének köszönhetően, amely körülbelül 12–15 négyzetméter per gram. Ez azt jelenti, hogy a festők sima, cseppmentes bevonatokat kaphatnak akár 120 mikrométeres rétegvastagságig egyetlen menetben. Egy másik nagy előny a nedvesség szabályozott módon történő kilépése a festékfilmből. Ennek eredményeként a felületek kb. 40 százalékkal gyorsabban száradnak megérinthető állapotba, mint a hagyományos alkidfestékek, ugyanakkor megtartják a jó nedves szél tulajdonságokat a rétegek közötti megfelelő átfedéshez.
Kivitelezők 18%-kal gyorsabb projektbefejezést jeleztek a kalcium-hidroxiddal dúsított festékek használatánál, rövidebb újrafestési időközök és kevesebb felületi hiba miatt. Nagy páratartalmú környezetekben, ahol a keményedés általában lelassul, egy 2022-es repülőtéri terminálprojekt 93%-os takaróképességet ért el – szemben az átlagos ásványi töltőanyagot tartalmazó festékek 78%-os eredményével. A kulcsfontosságú teljesítménymutatók a következők:
Ezek a javulások 25–30% anyagtakarékosságot eredményeznek, miközben megfelelnek az ipari tartóssági szabványoknak.
Forró hírek2025-12-21
2025-12-15
2025-12-05
2025-12-02
2025-12-01
2025-11-19
